1. Kárpátaljai kutatások
Absztrakt:
A magyar közösség a 19. században alakította ki a nemzeti fejlődéshez szükséges gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális eszközrendszerét, melyek segítségével teremtette meg a nemzet tudatát. A magyar nemzettudat a kultúra alapú nemzeti koncepció köré szerveződött, mely a nemzeti nyelv, a történeti hagyományok és a kultúra eszközével tudta hatékonyan leírni a Kárpát-medence magyarságának jellemzőit. A 20. században a magyar nemzeti kisebbségek kényszerű elkülönültsége miatt kialakultak azok a regionális jelenségek, melyeket Kárpátalján is kimutattak a kutatások. Tanulmányunkban a kárpátaljai Rákóczi-kultusz elemeit vizsgáljuk meg a magyar nemzeti identitás szempontjából. A munka célja bemutatni a kuruc világ hagyományait, illetve kulturális örökség jellemzőit a történeti leíró módszerek segítségével. Munkánkban a kultusz meghatározó elemeire helyeztük a hangsúlyt: a néphagyományok értékképző szerepére, valamint a tradíció kiépülésének állomásaira. A szöveg széles forrásanyagra épült, melyek közül ki kell emelnünk a 18. században keletkezett naplókat és emlékiratokat, valamint a kárpátaljai magyar történeti munkákat, illetve a 19-20. században megindult ruszin kutatások klasszikus monográfiáit.
Drabancz M. Róbert: II. Rákóczi Ferenc öröksége Kárpátalján
Bevezetés:
II. Rákóczi Ferenc egy olyan család sarja volt, amelyik meghatározó szerepet játszott a 17. századi magyar történelmében. A família szédületes karrierje együtt járt az anyagi gyarapodással, a fejedelem birtokainak nagysága 1,3 millió holdon terült el. A gazdag birtokok 27 vármegyét érintettek, de legnagyobb részük – majd 1 millió hold – összefüggő területen a történelmi Magyarország északkeleti területére összpontosult. A későbbi nagyságos fejedelem ilyen hatalmas vagyon birtokában gondtalanul élhette volna fényűző életét, azonban ezt nem engedte mély vallásossága, erkölcsös, felelősségteljes személyisége, illetve családi hagyományai. A főurak azon szűk csoportjához tartozott, aki úgy érezte, hogy kiváltságos helyzete kötelezettséggel jár együtt, amelyet egyaránt teljesítenie kell Istennel, a hazával és az ott élő emberekkel szemben. Ezekről a kötelezettségekről, amely gyakorta szembekerült az önérdekkel, Rákóczi maga is szól írásaiban. A szabadságharc kezdetén például ekként reagált a nép hívó szavára: „Be kell vallanom, az okosság minden szabálya ellenére vágtam neki; ifjúi hév lelkesített és hazaszeretet. Még visszafordulhattam volna s erre lett is volna bőven okom. De bátorított és lelkesített, hogy kiérdemeljem a nép bizalmát és szeretetét. Kitartottam a magam elé tűzött cél mellett.”
Tanulmányomban a kárpátaljai Rákóczi-kultusz elemeit vizsgálom meg a magyar nemzeti identitás szempontjából. A munka célja bemutatni a Rákóczi-kultusz történeti kereteinek kiépülését, valamint a kultusznak nemzeti identitásra gyakorolt hatását értelmezni. A szövegben a jelenség meghatározó elemeire helyeztem a hangsúlyt: a tradíció kiépülésének állomásaira, illetve a kárpátaljai magyar közösség történeti tudatának jellemzőire. A tanulmány széles forrásanyagra épült, melyek közül ki kell emelnem a 18. században keletkezett naplókat és emlékiratokat, valamint a kárpátaljai magyar történeti munkákat, illetve a 20. században megindult ruszin kutatások klasszikus monográfiáit. Másrészt a nemzeti identitás és a kultusz kapcsolatrendszerét vizsgáló rész a kárpátaljai magyar kulturális szakemberek körében végzett friss kérdőíves kutatás eredményét mutatja be.
Megjelent: Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2021/1. szám, 11-22.
2. Vidéki rendszerváltók
